Iris, az angyal és Kontsantin, a vámpír újra elkápráztat minket misztikus, romantikus és nem mindennapi kalandjaival. Időutazásaik közepette bepillanthatunk az ókori Egyiptom varázslatos világába, megismerhetjük szokásaikat, és mitológiájuk legfőbb szereplőit: Oziriszt az alvilág fejedelmét valamint hű szolgáját a kutyafejű Anubiszt.
Vándorlásaik során főhőseink ismét összeütközésbe kerülnek Rufusszal, a gonosz vámpírfejedelemmel, aki ezúttal a Romanov dinasztia vérívó sarjait igézi meg sátáni hatalmával.
Oliver, Lámia és Kim szintén bonyodalmas históriákba keverednek, de végül sikerül szerencsésen kikeveredniük a nyaktörő helyzetekből.
Avenar, a cambiomágus is veszélybe kerül: egy gyógyíthatatlan kór támadja meg…
Iris ismét beveti bámulatos képességeit, harcba száll az ördögi erőkkel, hogy újabb és újabb lelkeket mentsen meg, kitárva előttük a mennyország kapuit.
"Egy jó darabig csak lebegtem ég és föld között, de a lelkemet nem találtam, üres héj voltam csupán. Nem tudom, meddig tarthatott ez az állapot, hisz az sem tudta, ki mindezekről beszámolt nekem. Később tudatom tisztulni kezdett, az agyam legmélyéből kelt életre, apránként, évről évre. Mikor magamhoz tértem, csak sötétség várt rám, semmi más. Rám telepedett, magába zárt, fojtogatott. Mint később megtudtam, a szarkofág szemfödele borult rám. Gyenge voltam, árnyszerű. Hogy is tudtam volna megemelni koporsóm nehéz fedelét, hisz még a karomat sem voltam képes megmozdítani. Vegetáltam. Azután megszólalt a fejemben egy hang, a te hangod volt, Iris, és a jégbe dermedt test, a tökéletesen konzervált haj, bőr, köröm újra életre kelt. Lélegezni kezdtem, szememből ismét kicsordult a könny, ereimben áramlani kezdett a vér, testem felpezsdült, arcomra színt varázsolt az új élet reménye."
